Újpest Football Club 1044 Budapest, Megyeri út 13. Telefon: 36-1/231-00-88 Fax: 36-1/231-00-89 Magyar Bajnok (20): 1929/30, 1931/32, 1934/35, 1938/39, 1945 tavasz, 1945/46, 1946/47, 1959/60, 1969, 1970 tavasz, 1970/71, 1971/72, 1972/73, 1973/74, 1974/75, 1977/78, 1978/79, 1989/90, 1997/98 Magyar Bajnokság II. helyezett (21): 1920/21, 1922/23, 1926/27, 1931/32, 1933/34, 1935/36, 1937/38, 1940/41, 1941/42, 1960/61, 1961/62, 1967, 1968, 1976/77, 1979/80, 1986/87, 1994/95, 1996/97, 2003/04, 2005/06, 2008/09 Magyar Bajnokság III. helyezett (18): 1916/17, 1918/19, 1921/22, 1923/24, 1927/28, 1936/37, 1939/40, 1950, 1951, 1952, 1957, 1962/63, 1965, 1975/76, 1987/88, 1995/96, 1998/99 Magyar Kupa győztes (8): 1969, 1970, 1975, 1982, 1983, 1987, 1992, 2002 Magyar Kupa döntős (6): 1922, 1923, 1925, 1927, 1933, 1998 Szuperkupa győztes (2): 1992, 2002 Bajnokok Tornája győztes (BEK elődje): 1930. Genf, Újpest-Slavia Praha 3-0 Közép-európai Kupa (KK) győztes (2): 1929. Újpest-Slavia Praha 5-1, 2-2, és 1939. Újpest-FTC 4-1, 2-2 Közép-európai Kupa (KK) döntős: 1967. Újpest-Spartak Trnava 3-2, 1-3 Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) elődöntős: 1974. Újpest-Bayern München 1-1, 0-3 Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) elődöntős: 1962. Fiorentina-Újpest 2-0, 1-0 Vásárvárosok Kupája (VVK, az UEFA elődje) döntős: 1969. Újpest-Newcastle 0-3, 2-3

Története

Korai évek

1885-ben néhány sportolni vágyó fiatal, megalapította az Újpesti Torna Egyletet (UTE). Mivel a testedzést ekkoriban a szertorna jelentette az újpesti sportemberek első tömörülése is e sport űzése céljából jött létre. Goll János iskolai tanár Deák utcai utcai lakásán Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula elhatározta, hogy megalapítják az Újpesti Torna Egyletet. Hivatalosan 1885 június 16.-án a piactéri iskola egyik tantermében húsz fiatal mondta ki az egylet magalakulását. Rövid időn belül további 78 fiatal csatlakozott s fogadta el a mottót: "Egység, Épség, Egyetértés!", és egyúttal azt is, hogy az egyesület színe legyen lila-fehér.

1899 december 31.-én vasárnap délután fiatalok egy csoportja gyülekezett a Gyár utca 31.-es szám alatt. Még a község többi része a IXX. század utolsó szilveszterére készült az itt megjelenő 20 fős társaságot más foglalkoztatta. A Magyarországon pár éve meghonosodott játék szenvedélyétől hajtva meg akarták alapítani az első újpesti futballklubot. A délután 3 órakor kezdődő ülésen megválasztották a 8 fős tiszti kart, elnöknek Baráth Lajost jelölték ki. Majd meghatározták a klubtagság feltételeit. Az ülés végén az egylet a Újpest Football Club nevet kapta, színe az UTE-hoz hasonlóan lila-fehér lett.

Az Újpestieknek, mivel az eddigi homokos edzőpálya erre nem volt alkalmas új pályát kellett keresniük,amire a Pamutgyár melletti füves földrészt vélték a legalkalmasabbnak. Itt játszották le az újpesti futball történetének első mérkőzését a III. Kerületi TVE ellenében, ahol az újpestiek -meglepetésre- 1:1-es döntetlent értek el, az Újpest történetének első gólját Weidlinger érte el.

A magyar bajnokság 1901-ben indult útjára, az Újpest a másodosztályban kapott besorolást. A klub 1905-ben jutott fel az első osztályba, ahonnan 1911-1912-es bajnokság végén kiesett, egy év alatt sikerült visszatérniük a legjobbak közé. Az 1912-es szezontól a csapat megszakítás nélkül az első osztályban szerepel.

Első aranykora

A Magyar Labdarúgó Szövetség nem hitelesítette a Pamutgyár melletti pályát, így a klub vezetői arra a döntésre jutottak, hogy új pályát építenek a Népszigeten. A pálya felavatására 1903 május 24.-én került sor. A pálya közel 20 évig szolgálta a csapatot majd 1922-ben átadták a Megyeri úti Stadiont. Ekkortájt állt össze a védelemben és a válogatottban is a Fogl-gát, Fogl Károly és Fogl József testvérekkel. 1926-tól bevezették a profi futballt, ekkor változtatták meg először a csapat nevét, Újpest FC-re. A '20-as évek végét és a '30-as éveket tartják az első aranykorszaknak. Ekkor ötször is elhódították a Magyar bajnoki címet, kétszer sikerült megnyerniük a Közép-európai kupát és egyszer a Bajnokok Tornáját. Az erejüket az is jól mutatja, hogy 1926 és 1942 között minden évben a dobogón végeztek, emellett 5 kupadöntőt játszottak.

Az Újpest 5 játékost adott az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet szerző magyar labdarúgó-válogatottba, név szerint Szűcs György, Szalay Antal, Balogh I. István, Vincze Jenő és hatgólos magyar csillag Zsengellér Gyula

A második világháború után

A második világháborút követő 3 év mindegyikében az Újpest tudta megnyerni a bajnokságot, és ekkortájt 9 játékost adtak a válogatottba. Az 1945-1946-os szezonban 31 mérkőzésen keresztül nem találtak legyőzőre és a legtöbb gólt is ebben a szezonban lőtték, szám szerint 184-et. 1950-ben a kommunista kormány a rendőrség csapatának minősítette és átnevezte őket Dózsa György tiszteletére, Újpesti Dózsának. Ez egyébként egy bevett szokás volt a keleti blokkban (pl. Dinamo). 1951-ben a kommunista kormány kivégezte Szűcs Sándort az Újpest labdarúgóját, akit hazaárulással vádoltak. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon csak egy játékosuk, Tóth Mihály vett részt. Az 1956-os forradalom során a klub visszanevezte magát Újpesti TE-re, de amint a szovjetek újra hatalomra kerültek ismét visszakerült a Dózsa a nevükbe. 13 bajnoki elsőség nélküli év után 1959-1960-ban ismét elhódították a bajnoki címet, majd két év múlva KEK elődöntősök voltak.

Mágikus Újpest

1967-ben Baróti Lajos edző írt alá az Újpestiekhez, ekkor kezdődik a második arany korszak. Két második hely a bajnokságban, ezüstérem a Közép-európai kupában és szintén ezüstérem, 2:6-os összesítéssel a Newcastle ellen, a VVK döntőben. A bajnokságban a következő 7 idényben is az első helyen végeztek, mindössze 4 alkalommal kaptak ki ezalatt hazai környezetben, és kereken 500 gólt lőttek. 3 alkalommal a kupát is sikerült elhódítaniuk. Nemzetközi porondon elhódították a Joan Gamper Trófeát 1970-ben, majd a Trofeo Colombinot egy évre rá. 1974-ben a későbbi győztes Bayern Münchentől kaptak ki a BEK elődöntőjében. A klubot Európa egyik legjobb csapatának tartották, megverték többek közt az angol bajnok Leeds Unitedet, a spanyol bajnok Valencia CF-et, a mára egyik testvércsapattá vált skót bajnok Celicet vagy a portugál topcsapat Benficát.

A csapat fő ereje ekkoriban a góllövésben rejlett. A Fazekas-Göröcs-Bene-Dunai II-Zámbó csatársor rengeteg nézőt hódított meg a határokon belül és kívül egyaránt. Bene Ferenc ötször lett gólkirály, Fazekas László és Dunai II Antal 1-1 alkalommal ezüstcipős lett (második legtöbb gól Európában.

Később Fekete László és Törőcsik András is csatlakozott a csapathoz, edzőnek pedig Várhidi Pált, a klub korábbi labdarúgóját nevezték ki. Törőcsik hihetetlen cseleivel, gyönyörű góljaival a szurkolók kedvencévé nőtte ki magát, míg Fekete szintén megnyerte az ezüstcipőt.

1980-1990-es évek

A magyar futball visszaesése elérte az Újpestet is, a bajnoki eredményeik is romlottak csak egy ezüst és egy bronzérem az évtized során. Azonban a kupában sikeresek voltak, 1982-ben 1983-ban és 1987-ben is sikerült elhódítaniuk a magyar kupát. Nemzetközi szinten is akadt néhány jó eredmény, győzelem az UEFA kupa címvédő IFK Göteborg ellen, a német sztárcsapat Köln megverése, vagy a KEK győztes Aberdeen legyűrése, ami KEK negyeddöntőt eredményezett 1984-ben. A kommunizmus bukása után az egyesület visszavette az Újpest TE nevet, az új évtizedet rögtön egy bajnoki címmel indították, és 1992-ben a kupagyőzelem is összejött. A csapat megnyerte a magyar szuperkupa első kiírását is, de a bajnokságban a szerény 14. helyen végeztek, ami osztályozó mérkőzést jelentett, végül sikerült kivívniuk a bennmaradást. Az évtized közepén 2. illetve 3. helyeken sikerült végezniük Szlezák Zoltán és Véber György újpesti legendák segítségével. 1997-1998-as szezonban nyerték meg az eddig utolsó magyar bajnoki címüket, miután Kovács Zoltán és Herczeg Miklós a csapathoz érkezett.

A közelmúlt története

Mivel professzionizmust 1998-ban újra bevezették, a klub ismét nevet változtatott, az új név Újpest Football Club lett. Azonban a klub pénz szűkébe került és kulcsjátékosai hagyták el a klubot. A helyzet valamivel jobb lett 2001 után, amikor a stadion ment át teljeskörű felújításon, állami támogatással, valamint a tulajdonos is pumpált némi pénzt a csapatba. Erőfeszítése eredményeképp a klub megnyerte a kupát és a szuperkupát is, de a bajnokságban csak közepes teljesítményre futotta. Három ezüstérmet nyert 2004-ben 2006-ban és 2009-ben. Ma az ország legerősebb klubjai közt tartják számon.

Az egyesület nevei

• 1885 – 1926: Újpesti Torna Egylet
• 1926 – 1944: Újpest Football Club
• 1944 – 1949: Újpesti Torna Egylet
• 1949 – 1956: Budapesti Dózsa Sport Egyesület
• 1956' : Újpesti Torna Egylet
• 1956 – 1991: Újpesti Dózsa Sport Club
• 1991 – 1994: Újpesti Torna Egylet
• 1994 – 1995: Újpesti Torna Egylet - Novabau
• 1995 – 1998: Újpesti Torna Egylet
• 1998 – : Újpest Football Club