2013. június 1., szombat
Újpest-Győr
A bajnokságra törő, ám az utóbbi időben hullámvölgyben lévő Győr csapatát fogadtuk, hét közben elég tűrhető játékkal ikszeltünk az mtk-val, így ennek a folytatását vártuk és nem is csalódtunk nagyon.
Bojkottunk ezen a meccsen is folytatódott, így lelátói részről nem is írható sok minden.
Sajnos egy 90. perc utáni góllal sikerült megnyernie a vendégeknek a találkozót. Elég frusztráló ennyi, a hosszabbításban kapott gól.
Eger-Újpest
Hosszú idő után ismét Vácra látogattunk, ám meglepően nem a helyi csapat volt az ellenfél, hanem a hajléktalan Eger gárdája, akik edzés nélkül vágtak neki a meccsnek.
Ezúttal a vonatot választottuk az utazás eszközéül. Kis létszámú csapatunk némi séta után beült az állomáshoz közeli kerthelyiséges sörözőbe, ott múlatva az időt a meccsig.
Rövid séta után értünk az egyméteres gazzal körülvett stadionhoz. A vendégben a kezdésre lehettünk úgy 2-300-an, és méla szörnyülködéssel néztük azt a borzasztóan színvonaltalan játékot, amit csapatunk produkált. A vége felé még izgultunk kicsit, nehogy kiegyenlítsen a már kiesett Eger.
Újpest-Haladás
Utolsó hazai meccsünk, roppant kevés néző, a váci meccshez hasonlóan színvonaltalan játék, hosszabbításban kapott gól, vereség, csőd Újpesten.
Siófok-Újpest
Az utolsó mérkőzésre Siófokra látogattunk.
Már hetekkel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy Siófokon tartunk egy szezonzáró bulit és előre lefoglaltunk egy panziót.
Ezért a csoport nagyobb része már pénteken délután elindult kocsikkal a magyar tenger partjára.
Sajnos a lefelé vezető úton már problémák adódtak az egyik kocsival, mert egyre jobban kezdett kopogni, így kénytelenek voltunk félre állni, mert azt hittük, hogy nagyobb baj is lehet.
Végül is sikerült begurulnunk egy gumishoz, ahol kiderült, hogy "csak" a kerékanya csavarok nem voltak meghúzva.
A nagy ijedségre való tekintettel a tulaj behívott egy felesre és egy pohár borra, bár ezen a környéken igen érdekes módon mérik a felest. (2dl). Na, itt kezdődtek a bajok.
Azért a biztonság kedvéért még megálltunk két kocsmánál mire odaértünk a panzióhoz, ami egy gyönyörű helyen, hatalmas parkkal és a parttól 50 méterre helyezkedett el.
Elkezdődtek a szokásos programok és előkerültek a folyékony gyógyszerek legkülönbözőbb fajtái.
Ezek közül az egyik legérdekesebb és az állatvédők nem kis bánatára, egy eredeti kínai kígyó pálinka volt. Ennek hatását éreztem is másnap reggel.
Azt est folyamán megjelent a Fidelity is, akik véletlenül a szomszédságban foglaltak szállást.
A nap végére már mindenki jól érezte magát. Az elfogyasztott nedű megtette a hatását, némelyeknek nehézséget okozott két lépcsőfokot megtenni vagy az ágyon maradni.
Másnap megérkezett a csoport másik fele is és neki láttunk a bográcsozáshoz, egy nagy adag marhapörkölt készült.
Délután a panzió másik felében megérkezett egy pécsi iskolás csoport sokak örömére. Ők annyira nem örültek nekünk.
Sajnos éjfél körül megérkezett az eső is, így kénytelenek voltunk bemenekülni a panzió belső részébe.
Itt szegény zongora látta kárát, mivel többen úgy gondolták, hogy Kocsis Zoltán tehetségével vannak megáldva, de persze nem.
Természetesen a férfi vokál sem maradhatott el a tulajdonos és az iskolás lányok "örömére".
Mondanom sem kell ők sem egy Pavarotti hangzással voltak megáldva. Reggelre szép lassan mindenki nyugovóra tért.
Vasárnap délután útnak indultunk a stadionhoz, ahol a szokásos hadiállapot fogadott minket, hirtelen azt hittem, hogy Stockholm vagy Isztambul utcáin vagyok egy tüntetésen.
A mérkőzés elején meglehetősen kevesen voltunk a vendég szektorban. A kezdésre végül is 400-an lehettünk.
Meglepetésre előkerültek a hazai szurkolók is és szép számmal képviselték magukat a kapu mögött is.
Már a 20. másodpercben megszerezhettük volna a vezetést Lázár Benczének köszönhetően, ám kihagyta a helyzetet.
A Siófoknak mindenféleképpen győzni kellett, hogy bent maradjon az első osztályban és a Pápának kikapni idegenben. A Siófok 11-eshez jutott és Szabolcs kivédte. Úgy nézett ki, hogy szertefoszlott a Balaton partiak álma, és a kegyelemdöfést az utolsó másodpercben Zamostny Balázs adta meg.
Legyen ez egy jó előjel a jövőre nézve, hogy most nem mi kaptuk, hanem mi lőttük a győztes gólt az utolsó percben.
A szezont értékelve szégyellem magam és elnézést kérek Tőletek Szusza Ferenc, Bene Feri, Göröcs Titi és a többi élő és már köztünk nem lévő Legendáktól, mert ez nem méltó az Újpest hagyományaihoz.
Sajnos szomorú szívvel, de be kell látni, hogy egy középszintű szürke csapat lettünk. A bajnokságban 8-10. hely, otthon sivár lelátok átlagban 1000 nézővel.
Nekem pozitív ebben az évben Szabi példaértékű hozzáállása a futballhoz, Kabát Peti 13 gólja 35 évesen és az év játékosa a szurkolók szavazatai alapján, és végül, de nem utolsó sorban Vermes Krisztián egy ilyen súlyos sérülés után való felépülése.
Nekünk csak egy maradt, hinni és bizakodni és azt mondani: "Majd jövőre".
(Apu)
<< Vissza |