A sorsolásnál kicsit elkeseredve vettük tudomásul, hogy a szezon első felében foci és szurkolói szempontból is sok rangadót játszunk, ahelyett hogy a szokásos siófoki idegenbeli meccsünk részeként töltődnénk fel a Balaton partján. Nem volt mi tenni azonban, így a szokásosnál jóval intenzívebb nyári készülődés várt az Újpest Ultrasra, amin a negyedik forduló sem enyhített, hiszen az ősi rivális zöldeket fogadtuk a Szusza szentélyünkben.

A 211. fővárosi rangadó méltó körítéséhez nagyszabású koreográfiát terveztünk, aminek kivitelezése a bajnokságban bemutatott első két koreó után egyből elkezdődött. A látvány ismét egy dalszövegünk lényegére épített, amely óriás kiírás formájában a kerítésre is került: "Kis srác voltam én, bámultam a csodát". A középső motívum egy újpesti futball szurkoló a tetőn felfeszítve, aki kézenfogva vezeti gyermekét a csoda kapujában. Az Újpesti csodát bemutatandó a felső korzó feletti kerítésre szintén felhúzva mutatkoztak meg fekete-fehér grafikai elemként baloldalt városunk legszebb helyszínei (Víztorony, dunaparti látkép híddal, belvárosi rész és a vasútállomás) míg jobboldalt a legendás csapatképek a rég és közelmúltból. A lelátói részen keretes szerkezetben jobb és baloldalt csíkozással kihúzva imádott csapatunk bajnoki és kupagyőzelmeinek száma, míg középen fehér kartonalapon óriási lila betűkkel az Újpest felirat. A rendkívül összetett és látványos élőképhez rengeteg munka kellett, így a legfanatikusabb ultrák az utolsó héten minden nap órákat dolgoztak az egyes elemeken, sőt az utolsó éjszakán a Megyeri úton éjszakázott a szurkolók egy része. Az élőkép kivitelezéséhez/megmozgatásához minden csoportból közel 50-60 ember összeszokott munkájára volt szükség a kezdés előtti percekben, az egész elkészítésében pedig az UVB mellett a Fidelity és a Solo jelentett nagy segítséget számunkra. A képek alapján visszanézve az egészet mindenkinek jár a köszönet és elismerés, aki a kivitelezésben és az elkészítésben segédkezett.

A koreográfia után rögtön az újpesti kötődésű olimpiai sikereket elért versenyzőket köszöntötte a hivatalos nézőszám szerint közel 10ezer szurkoló, sőt legkedvesebb aranyérmesünknek, Berki Krisztiánnak még egy óriásdrapival és egy "A szív didala" kiírással is kedveskedett a tábor. Még egyszer gratulálunk Hedvig, Rudolf, Krisztián!

Mozgalmas percek után kezdődhetett tehát a mérkőzés, amitől a nagy meleg miatt nem vártunk látványos játékot, de az első félidőben legnagyobb örömünkre lefocizta a pályáról az újpesti alakulat a zöld-fehérek fekete szerelésben kiálló csapatát. Az alattomosan és durván játszó ellenfelet, az eltiltásból visszatérő Kabát mattolta a 29. percben szerezett fejesgóljával, ami után extázisban tört ki a D lelátó, valamint kihúzásra került a Fidelity által készített anti ftc nagyzászló is, ami egy fradi sas nyakát elvágó bohócot ábrázolt, gyerekjáték felirattal. Az amúgy is hangos szektor még feljebb kapcsolt, így megalázva a szemben búslakodó és csendes fradi tábort. Összességében az első félidőben nagyon meggyőző játékot mutattunk, de több góllal kellett volna megkoronázni ezt, mert tudtuk hogy nagyon nehéz második félidő vár még ránk.

A meleg mindenkire megtette hatását, az egyre fáradó futballisták is alacsonyabb fokozatra kapcsoltak, és ennek köszönhetően a szurkolás is halkult egy kicsit. A lényeg viszont nem változott, hiszen vezettünk így ideje volt újra felpörgetni az egész kanyart, amiben egy csodás pirotechnikai show volt a segítségünkre. A 75. percben ugyanis begyulladtak a lila füstök, kis narancssárga kiegészítéssel és néhány hanggránát kíséretében, és felélénkült az lila tábor, és ekkor még nem is sejtettük erre mekkora szükség lesz erre. A véghajrában ugyanis nem koncentrált eléggé a visszatérő Szélesi amúgy remekül irányított védelme, és egy szabadrúgást követően kiegyenlített az ellenfél. Mindenki a pokolban érezte magát, de a híres újpesti véghajrá most sem maradhatott el. A 94. percben egy szögletet követően a kimondhatatlan második nevű új fekete játékosunk Bavon bepöckölte a labdát a hálóba és egy robbanásszerű láncreakciót indított el ezzel. Az Újpest szimpatizánsok, játékosok elmondhatatlan gólöröme és ünneplése ismét egy felejthetetlen élményt jelent mindenki számára. Azt hiszem ezekért a pillanatokért érdemes élni, és dolgozni a lelátón. Egy ilyen meccs után hazamegy minden lila ultra és büszkén gondolja végig az elmúlt hetek kemény munkáját, a végigszurkolt 90 percet és azt a felejthetetlen utolsó momentumot és győztes gólt, amelyeknek köszönhetően mind-mind büszkén fog holnap végigmenni az utcán.

2012 legjobb koreográfiája, egy látványos füst, jó szurkolás, megalázott vendégcsapat és vendégtábor, és a megbuktatott fröccsös Döme: ÚJPEST-fradi- ÉN ÍGY SZERETLEK!

UVB

<< Vissza