Tét nélküli meccsre készülhettünk a Videoton ellen, talán ennek és az újabb hosszú hétvégének is volt köszönhető, hogy viszonylag kevesen tekintettük meg a helyszínen a szezon záró meccsét. A D lelátó közepe, ha lassan is, de benépesült, az oldallelátók azonban kifejezetten foghíjasak maradtak.

A visszafogott előzetes várakozás a lelátón is éreztette hatását: folyamatos, de nem túl hangos szurkolás jellemezte a tábort. A pályán az első félidőben elsősorban a vendégcsapat megfogyatkozása jelentett izgalmakat. Előbb Paulo Sousát küldték el a kispadról, majd egyik játékosukat is lezavarták a gyepről. Helyzetekből nem sok adódott egyik oldalon sem.

A szünetben egy heves, de rövid vihar érte el a stadiont, mialatt a kerítésen az addig meglévő, Trianonra utaló kiírást ("Adjátok vissza a hegyeimet!") a hosszú sérülés után visszatérő játékosunkat köszöntő felirat váltotta. Vermes Krisztián több mint egy éves kihagyás után lépett ismét pályára, Isten hozott Kapitány!

Gól sokáig a második félidőben sem esett, kiállítás azonban ezúttal is volt, Pollák leküldésével kiegyenlítődött a létszám. "A kedélyeket csak az utolsó negyedórában a pálya körül felsorakozó hadsereg borzolta. Felesleges erődemonstráció volt részükről a felvonulás, arra viszont megfelelt, hogy kicsit felrázza az embereket, így a bajnokság utolsó percei ismét jó hangulatban teltek." Az idézőjel nem véletlen, egy évvel ezelőtt ugyanezeket a sorokat írtam le a május végi Újpest-Videoton szezonzáró meccs kapcsán.

A képlet most is hasonló volt, az utolsó percekre felpörgő kanyar méltóképpen elbúcsúztatta a szezont. Mindezt úgy, hogy mindeközben a Videoton két perc alatt két gólt rúgva elvitte a három pontot.

A klub a játékosok mezeit az idei szezon után a szurkolói csoportok között osztja szét, csoportunk azonban jelezte, az idei szereplés után nem él a felajánlással.

(Gigi)

<< Vissza