A múlt heti áprilisi tréfa (1:5) után kisebb várakozás sem előzte meg a mecsekaljai túrát. Az állandó buszos társaságon (UVB+Solo) kívül helyet kapott még a Brigád, Fehér Front és a Fidelity is. Végül kissé zsúfolva, de a tervezett időpontnál előbb indultunk el a Megyeri útról.

Nem sokon múlt, hogy csak Városkapuig jussunk, ugyanis a pilóta vezetés közben számolta a jussát, így hamar sávot is váltottunk. Szerencsére nem jött mellettünk senki, mert akkor nem a tízezresek pörögnek, hanem a börtönévek...

A rádió nem működött, így nekünk kellett énekelnünk, illetve fél óra elteltével már üvöltenünk. Rég nem látott emberek foglaltak helyet a szalonban, ülve-állva; nagyobb italválaszték mellett az odaút eseménytelenül, de annál nagyobb jókedvben telt.

Buszunk szokatlanul közel állt meg a vendégbejárathoz, ahol WC is várt minket.

A vendégszektorba csak és kizárólag helyben vásárolt jeggyel lehetett belépni, ahol körülbelül 250-en lehettünk. Még a mérkőzés kezdete előtt egy kiírást("Spisljak = NBII") feszítettünk ki, jelezve, hogy az edző képességei nem ütik meg a kívánt szintet. A játékosoknak is üzentünk("Színes cipők; pláza; facebook; party celebek; hajas szalon; Nektek ez a fontos, nekünk az Újpest!") kétrudas formájában, miszerint nem a külsőségekkel, hanem annál inkább a focival kellene foglalkozniuk. Természetesen az ad-hoc rigmusok sem hiányozhattak a lelátóról, melyek általában két dal közti szünet kitöltésére voltak alkalmasak. Összességében egy jó iramú, - az utolsó 20 percben focira emlékeztető meccsen - egy verhető és ugyancsak szenvedő ellenfél otthonából 1 ponttal távoztunk.

Távozásunk korántsem volt zökkenőmentes, ugyanis 2 emberünk nem érkezett meg a buszhoz, így az autós konvoly nélkülünk indult el. Mint akkor kiderült, a rendőri állományon belül egy kisebb kommunikációs probléma miatt várunk, mert 2 utcával arrébb feltartóztatták őket. A patthelyzet után egy készenlétis nagy busszal a nyakunkon hagytuk el Pécset, és döcögtünk hazafele.

(Ubul)

<< Vissza