Nehéz erről a meccsről bármit is írni.
A tegnapi nap összességében a legrosszabb derbik közé tartozik.
A szervezett szurkolói csoportok már reggeltől gyülekeztek, ment a hangolás, mindenki pörgött a meccsen, derbi lázban égtek az emberek. Számunkra csak a győzelem volt az, ami elfogadható. Délben, a csapat indulása előtt tudatosítottuk is a játékosok, edzők fejében, mennyire fontos számunkra ez a meccs, tegyék oda magukat jobban, mint valaha.

A különmetrók 13:20-kor indultak Újpest - Városkaputól.
Több szerelvény is kellett természetesen, hiszen kb. 1500-an vágtunk neki ennek a mérkőzésnek.
A Népligethez érve szörnyű beléptetésben volt részünk.
A rendőrség kiterelte az aluljáróba az embereket, majd 20-30-as csoportokban engedte fel őket.
Egy jó ideig tűrtük, de a 40. várakozással telt perc után szépen lassan elszakadt a cérna mindenkinél, az emberek nyomták fel egymást, míg a rend éber őrei kb. 1 méterre nyíltak meg, és botoztak, lökdöstek mindenkit. Talán ezzel kellene foglalkozni, nem pedig azzal, micsoda bűnözők a szurkolók. Persze, itt egy derbi, példát kell statuálni, provokálni a felbőszült tömeget, majd begyűjteni mindenkit, akit csak lehet. Különben mi értelme lenne a huligántörvénynek? Undorító.
Az akció során több embert is elvittek a kékek, köztük a császárt, Bácsi Sanyit is.

Az aluljáróból való feljutás után a szektorban való bejutás könnyebben ment. Próbáltak minél gyorsabban benyomni mindenkit, hiszen alig volt már idő a kezdésig.

Már 15 perccel a kezdés előtt elkezdődött a hangzavar, tudatosítottuk mindenkivel, megjöttünk!
A csapatok kivonulásakor felemeltük koreográfiánkat, ami arra utalt, hogy lehetnek mocskos rendőrök, lehetnek undorító törvények, minket akkor sem tudnak elpusztítani!
A hazaiak is készültek valami látvánnyal, meglepő módon nem lebombáztak minket, hanem kivételesen saját magukkal foglalkoztak.

Szurkolásunk az első 5 percben nagyon jó volt, jól szóltak a dalok, lengtek a zászlók, pörgött a tábor. Amikor berúgtuk lesgólunkat mindenki megőrült, extázisba tomboltak az emberek, de amire mindenki számára tudatosult, hogy gólunk nem érvényes, addigra már a mi kapunkba volt a labda, 1-0.
Az embereket sokkolta, hogy ilyen hamar kaptuk a gólt, azonban mindenki elővett a rejtett tartalékokból, és nyomta tovább, ahogy kell.
Aztán a 12. percben egy kamu tizi. Na ez lett volna a pont az "i"-n, de Szabi megfogta, így az emberek ismét hittek.
Szóltak is a dalok, míg csapatunk a pályán gyakorlatilag asszisztált a zöldeknek.
Jött a 37. perc, 2-0. Ekkor érezte mindenki, hogy itt a vége, ilyen hozzáállással, mint amit a játékosaink nyújtanak, nem lehet nyerni.
A tábor egyre lelketlenebb lett, a zöldek persze felerősödtek. Folyamatosan ment a szájkarate, a mellettünk helyet foglaló hazaiak folyamatosan a kerítésen csüngve mutogattak.
Van akinek fontosabb a csapata szeretete, mint az, hogy egész meccsen a rivális tábort bámulja.

A második félidő elején 1956. október 23. hőseire emlékeztünk egy kiírással, és nemzeti színekkel borított számokkal.

" Tiszta voltál, büszke, vad
Nem adtad egykönnyen magad..."
1956

A meccs összképe némileg változott, csapatunk kicsit felpörgött, azonban ez eredményben, lényegben változást nem hozott. A hozzáállásuk így is elfogadhatatlan volt. A tábor is folyamatosan gyengült, ahogy fogytak a percek a végéig.

Az utolsó percekben már szinten totálisan elcsendesültünk, kissé ki-ki hogyan, de megpróbáltuk feldolgozni a vereséget.
Majd jött a hosszabbítás, és 3-0. Szerencsére véget is ért a meccs, de csak a pályán.
A hazaiak ünnepeltek, nálunk pedig elkeseredett arcok, meggyötört emberek.
Volt, aki csak úgy tudta levezetni feszültségét, hogy felgyújtott pár széket, kiírást.
Majd szépen lassan elkezdtek kiszivárogni a hazaiak a stadionból, hogy dobálózhassanak a felüljáróról, meg a vendég szektor alól.
Gondolom sokkal egyszerűbb és logikusabb kiterelni 10ezer embert, mint minket 20 perc alatt felrakni a metróra.

Több mint egy órás várakozás után elindultunk mi is.
A végére majdnem világkörüli séta lett belőle, a stadion alatt vittek minket egészen az edzőpályáig, majd a Nagyvárad téri metrómegállóba.
Ezúttal Újpest felé is csak külön metrók mentek, kicsit talán okult a tavalyin a rendőrség.

Este 7-re értünk Újpestre.
De összefoglalva az eseményeket, talán ennek örültünk a legjobban.

FTC - Újpest 3-0

A derbit elvesztettük, a csapat hozzáállása elfogadhatatlan.
A türelmünk pedig elfogyott!

(Örci)

<< Vissza