A szombati MTK elleni mérkőzés után újabb, rendkívül fontos rangadó várt csapatunkra ezen az estén. Győzelmünk esetén ugyanis beléphettünk a potenciális bajnokesélyesek táborába, ami az őszi teljesítményt figyelembe véve csodával határosnak mondható.

A hétköznapi kezdés ellenére is jóval többen tették tiszteletüket a Szusza Ferenc stadionban, mint az elmúlt hétvégén. A hivatalos adat szerint 5581-en foglaltak helyet a lelátókon. Debrecenből mintegy 300 szurkoló érkezett, bár – mint ez később kiderült – csak asszisztálni tudtak a számunkra felejthetetlen hangulatú mérkőzéshez.

Kezdéskor füstöléssel kezdtünk, lila-sárga-piros ködfelhő lepte be a tábort. Kis- és nagyzászlók tarkították a D teraszt, illetve a lokisták jóvoltából a vendégszektort is. Az első húsz percben a csapat lendületes játékával megegyező szurkolást produkáltunk, ám utána sajnos a kiegyenlítettebb játék némi visszaesést eredményezett nálunk is. Összességében csak a vezetés megszerzése maradt el az első játékrész folyamán, ezt leszámítva bíztató volt a csapat játéka.

A második félidőre Simek Petiéket nem vetette vissza, hogy az első félidő során nem sikerült a kapuba találniuk és magasabb sebességfokozatra kapcsoltak. Semmiféle görcsösséget, akadozást nem láthatott a játékban a nagyérdemű, a labda szinte folyt lábról-lábra. Ennek első gyümölcse az 53. percben pottyant az ölünkbe, amikor is egy hatalmas helyzet után Tóth Norbert talált a kapuba. Azért ez érezhetően felszabadított valamit mindenkiben és ezt megünnepelvén görögtüzek gyulladtak meg szektorunkban. Tombolt a stadion, majd tíz perccel később egy, a tizenhatosnál odaajándékozott labdából ismét Tóth egy fantasztikus emeléssel megduplázta az előnyt. Ritkán látható szép találat volt, így nem csoda, hogy a már eddig is eksztázisban lévő lila sereg már-már – újabb tüzek kíséretében – önmagából kivetkőzve ünnepelt.

Érthető módon ezután már a szurkolás maximális hangerővel zajlott, mindenki aktivizálta a hangszálait és a tapsolások is fantasztikusra sikeredtek. Annak érdekében, hogy az élcelődés se maradjon ki a mai este programjából, egy megszokott debreceni sikertörténet fővárosi változatát adtuk elő azzal, hogy hullámzásra buzdítottuk a stadion jelentős többségben lévő újpesti érzelmű részét. Reméljük, ezen mindenki jól szórakozott!

A tempóból a csapat sem vett vissza, nem húztuk magunkra az ellenfelet, illetve csak annyira, hogy a gyors ellentámadásokból újbóli veszélyhelyzeteket teremtsünk. A pont az i-re a 90. percben került fel, amikor is Rajczi fejjel vette be az immáron amúgy is padlón lévő hajdúságiak kapuját. Úgy látszik, mindig, mindent lehet fokozni akkor is, amikor már azt hisszük, hogy ennél jobb nem következhet...

A biztonsági intézkedéseknek köszönhetően a lokisták még 25 percig élvezhették a látványt, ahogy ünnepeljük az immáron dobogóra lépett csapatunkat. Csodálatos élményben részesült minden lila szimpatizáns, aki ezen az estén kilátogatott a Megyeri útra!

(Chapman)

<< Vissza