A fordulót megelőzően csapatunk két győzelmet könyvelhetett el a Győr ellen illetve Fehérváron, így bizakodva várhattuk a találkozót a papíron gyengébb csabai lilák ellen, még akkor is - ha közhellyel szólva - a kötelező győzelmek néha a legnehezebbek.

Külön fontosságot adott a meccsnek, hogy egy esetleges diadal a biztos felsőházi tagságot jelenthette, amit minimumként el is várhatunk egy Újpesttől. Úgy tűnt, megfiatalított csapatunknak, karöltve az új szakvezetéssel, sikerülhet ezt a célt elérnie, nem riadnak majd meg a lehetőségtől.

A gárda ennek megfelelően az első percektől agilisan futballozott, Bükszegi már a 9. percben vezetést szerzett. Innentől fiatal csapatunkban bízva joggal remélhettük, hogy egy könnyebb mérkőzés áll előttünk, szerencsére ez az első félidő végén sem látszott másképp', mikor is Farkas Balázs hatalmas gólt ragasztott a csabai kapuba. Ritkán látható, gyönyörű szabadrúgás volt! Sajnos a nagy különbségű, gólzáporos győzelem elmaradt, de azt hiszem, különösebb hiányérzetünk így sem lehet: bár a Csaba - már 10 emberrel játszva - szépített, de a gyors válasz nem maradt el Rajczi - és egy komoly védelmi hiba - révén. Győzelmünk jogosságához nem férhetett kétség, és bár sem "Feczególnak", sem Sándor Gyurinak nem sikerült betalálnia ezen az estén, az ők és csapatunk játéka bizakodásra ad okot a továbbiakban.

A mérkőzésre mintegy 2500 néző látogatott ki, a kapu mögött most többen gyűltünk össze, mint legutóbb a Győr ellen, sőt, az utóbbi időket figyelembe véve mondhatjuk: sokan váltottak jegyet a D-lelátóra. Szerencsére úgy tűnik, ahogy jobban megy a csapatnak, úgy nő a tábor létszáma is, a változás szemmel látható a Siófok elleni meccs óta. A csoport ezúttal nem készült extra látvánnyal a mérkőzésre, néhány nagy rudas zászló került bevetésre, ill. hangunkkal igyekeztünk hajtani csapatunkat. Többször sikerült is megdörrennie a kanyarnak, ami a létszámnak köszönhetően jól szólt, de a szurkolás összességében inkább közepes hangerejű volt. Mindenesetre a folyamatossággal nem volt gond, végigszurkoltuk a kétszer 45 percet. A második félidőben előénekesünk - a kerítésről lekászálódva - az alsó soroknál állva irányította a tábort, a dobok - és "mestereik" - azonban maradtak a helyükön. A mérkőzés vége felé már a győzelem ünneplésén volt a hangsúly, az A- és B-teraszok valamint a tribün is állva (ill. ugrálva) köszöntötte a csapatot.

A lefújás után, egy gyors ünneplést követően jópáran gondoltuk úgy, érdemes lenne a vízilabdacsapat meccsét is meglátogatni, melyen a BVSC gárdájával vívtak. A csoportból mintegy 10-en autókkal indultunk el, a többiek a tömegközlekedést választva közelítették meg a Margitszigetet. A második negyed közepére mintegy 150-200 fős tábor verődött össze, ami a már kezdéstől jelenlévő 4-500 nézővel együtt azt jelentette, hogy igencsak össze kellett zsúfolódnunk az uszodában. A Hajós ritkán tapasztalható, fergeteges buzdítást "láthatott", köszönhetően csapatunk remek játékának. Az esélyesebbnek számító vasutasok ellen már 3 góllal is vezettünk, ekkor szinte extázisban őrjöngött a lila-fehér had. A mérkőzés végére is sikerült 2 gólt megőriznünk az előnyből, így megszülethetett a második újpesti diadal is ezen az estén!

Összefoglalva elmondható, hogy futballcsapatunk hozta azt a mérkőzést, ami a tavasz további menete szempontjából döntő fontosságú volt, nem ijedtek meg a téttől, magabiztosan abszolválták a 90 percet! Reméljük, hogy a lendület kitart az MTK elleni szerdai mérkőzésig, valamint a rájátszás csatáira is! Pólócsapatunk szintén meghálálta a bíztatást, felborítva a papírformát, bebizonyítva, hogy az ő mérkőzéseikre is érdemes kilátogatni!

(gguszti)

<< Vissza