A Diósgyőr elleni győztes szezonkezdet után a Fáy utcába látogattunk, ahol várható volt, hogy szép számú újpesti közönség teszi majd tiszteletét, bízva a 3 pont megszerzésében.

Az út a szokásos módon, nyugodtan telt, közel egy órával a kezdés előtt már szektorunkban voltunk. A kerítésre héten elhunyt legendánkra, Bene Ferencre emlékezve egy méretes kiírás került, amely a teljes első félidőben a transzparenseken feszült.

A kezdő sípszóra bőven megteltek a vendégek számára kijelölt szektorok, sőt, a hazai oldalra is jócskán jutottak lila hívők. A pontos létszámot nehéz volt a helyszínen megbecsülni, de valószínűleg legalább 3000-en tettük tiszteletünket a Vasas otthonában. Sajnos a mérkőzés első félideje nem igazolta a felfokozott várakozásokat, hiába volt jelentősen többet nálunk a labda, a hazaiak negyed óra alatt két gólt találtak. A játékrész második felében is meddő maradt a fölényünk, miközben a pálya egyre rosszabb állapotba került. Az eredmény alakulása rányomta bélyegét a hangulatra is, sokszor szóltak a kellőnél halkabban a dalok, a jelenlévők találgatni próbálták, mi lehet a gond a játékkal.

Kíváncsian vártuk a második félidőt, hiszen tudtuk, hogy csapatunk képes az eredmény megfordítására, a kérdés csak az volt, sikerül-e ezt realizálni is. Óriási öröm, majd felszabadult őrjöngés: így foglalható össze a következő néhány perc. Rajczi duplájával ugyanis gyorsan egyenlítettünk, nem csoda hát, hogy ettől kezdve jóval élénkebbé vált a szektor, néhány dal kifejezetten nagyot dörrent. A továbbiakban akadtak ugyan nagy helyzetek a Vasas előtt is, a győztes gólt végül mégis mi szereztük, Tóth Norbi remek szabadrúgásának köszönhetően. Ekkor már sokszor a teljes vendégoldal együtt mozdult, egyes rigmusokat szinte mindenki átvett. A lefújás után hosszas ünneplés következett, a játékosokon is látszott a felszabadultság, az őszinte öröm, megérdemelten kapott hatalmas tapsot a teljes csapat.

Folytatás jövő héten a REAC ellen! Csodálatos Újpest!

(gguszti)

(Képek hamarosan!)

<< Vissza