8-1-es hazai siker után utaztunk Makóra, a Magyar Kupa nyolcaddöntőjének visszavágójára. Valószínűsíthető volt, hogy a pályán nem várnak ránk nagy izgalmak, mégis, az ilyen túrák rendszerint jól szoktak sikerülni.

Három autóval és egy kisbusszal vágtunk neki az útnak, amely eseménytelenül, főként beszélgetéssel telt. Szeged után csatlakozott hozzánk az UVB Vajdasági szekciója is egy autóval, így végül 23-an tettük tiszteletünket a meccsen.

Makón érdeklődő szotyi árus („Honnan jöttetek?”), és a pálya egyik oldalán egy viszonylag magas lelátó fogadott minket; ennek egyik sarkában helyeztük ki a drapikat. A meccsre összesen mintegy 60-70-en érkeztek Újpestről, akik elszórva helyezkedtek el a lelátón ill. a pálya túlsó felén. Hazai oldalon kb. 500 néző foglalt helyet, ill. egy néhány fős lelkes mag, akik egyszerűbb rigmusokkal ugyan, de végig szurkoltak két dob segítségével.

Főként fiatalokkal felálló csapatunk Rajczi révén már a 10. percben megszerezte a vezetést, így a továbbiakra annyi kérdés sem maradt a párharc kimenetelét illetően, mint addig. A mérkőzés meglehetősen eseménytelenül folydogált, helyzetek csak ritkán adódtak a kapuk előtt.

Szurkolásról ezen a napon nem igazán beszélhettünk, élveztük a novemberi napsütést, hűs sörök társaságában. Némi derültséget csak a munkájukat túlontúl lelkesen végző rendezők okoztak, ám mindennek ellenére a vendéglátásra nem lehetett panasz! Egy dolog fokozhatta volna jókedvünket, ám sajnos a tombola fődíját, a malacot ezúttal más vihette haza. A második félidőben néhány rigmus és dal erejéig azért kieresztettük hangunkat, majd lezárásként természetesen megtapsoltuk a csapatot. Ha ezen a napon nem is arattunk nagy győzelmet, a kettős sikerrel és 9-1-es gólkülönbséggel kivívott továbbjutás magáért beszél!

Szép volt fiúk, csak így tovább a Kupában!!

(gguszti)

(A mérkőzés képei megtekinthetőek a képtárban!)

<< Vissza