Ismét egy vasárnapi mérkőzés az ország másik végén! Ismét eredményes, jó hangulatú túra és csodálatos Újpest győzelem.

A sorsolás megint messzi vidékre szólított minket, ráadásul vasárnap délelőtt, így a hajnali indulás nem maradhatott el. Mivel Egerszegre egyetlen egy vonattal lehet leérni 11.30-ig, így sok választásunk nem volt, maradt a 6 órás indulás a Déliből. A hajnali vonattal mintegy 100-120 szurkoló utazott, az út álmoskásan telt el. A városba érve a rend őrei kezdtek terelni a stadion felé, de egy kisebb brigád ügyesen lekoccolt a belváros felé, ahol sikerült megfuttatniuk egy hazai csoportosulást. Most teljesen mindegy, hogy Armada, Fighters vagy bárki is volt, saját városukban felállás nélkül futni egy kisebb létszámú csoport elől óriási szégyen! Míg a főtéren szaladgáltak a bohóc hazaiak, addig mi a szokásos okos módszerekkel ingyen túljutottunk a beléptetés amúgy költséges részein! A következő program a Borsodi óriássör megsemmisítése volt, amin szintén könnyedén túljutottunk. Nevetséges, hogy 1200 forintért veszek egy belépőt és a reklámoktól alig látok. A stadionban ekkor még jóval többen voltunk, mint a hazaiak. Szánalmasan kevesen voltak a mindig 10ezres nézőszámra büszke zegiek: mintegy 1500 néző volt kíváncsi a meccsre, ebből 400 a vendégszektorban foglalt helyet. A csapatunkat hangos buzdítással fogadtuk, akik ezt hamar meghálálták, hiszen már a 22. percben vezetést szerzett a sérülésből visszatért Rajczi! A vendéggólt és az alacsonyan repülő hanggránátokat nehezen tűrték a szektorunk mellett helyet foglaló tizenéves drukkerek, akiknek revans próbálkozásain hangosan nevetgéltünk. A szünet után sajnos kissé visszaesett a játék, de szerencsére a 11-esből jött egyenlítő gólra sikerült két góllal válaszolni, így végül magabiztos volt a siker. A létszám és az aktivitás a mi oldalunkon példaértékű volt: jól szóltak a dalok, változatos volt a szurkolás. Örömteli, hogy most már vidéken is szinte mindenki bekapcsolódik a dalokba és ekkor iszonytatos hangerővel tudunk megdörreni. A hazai oldal minden tekintetben szánalmasat nyújtott, de tőlük ennyit vártunk is. A meccs után egy kis ünneplés után a pályaudvar felé vettük az irányt, hogy hazazötykölődjünk a tetű lassú vonattal. A napot a déliben történt kisebb incidens zárta le.

Bár a közel 15 órás túrában mindenki nagyon elfáradt, de a csodás győzelem kárpótolt minket.

Gyerünk fiúk, így tovább! Kő gyógyulj meg!

(Karcsika)

(Képek hamarosan!)

<< Vissza