Nincs aktuális program!

On tour Bukarest
2013. szeptember 12., csütörtök

Csütörtök délután indult társaságunk a hónapok óta várt mérkőzésre. Sokak az utolsó szabadnapjukat tartogatták péntekre vagy intéztek kikérőt a munkahelyről, tették félre pénzüket, hogy el tudjanak jönni. A gyorsabb indulás érdekében egy bevásárlóközpontnál parkolójánál találkoztunk 50-en, ahol mindenki beszerezte az útra a szükségleteit, majd 19 óra körül már a buszon ülve vártuk, hogy kezdetét vegye az utazás. A határhoz jó tempóban haladtunk, a szokásos megállókat azért beiktattuk, ahol készültek csoportfotók. A buszon szólt a zene, folyt az ital, de előkerült egy film a 2009-es vonatos túráról is, felelevenítve az emlékeket.


Rövid ellenőrzés a határon és robogott is tovább járművünk. A hajnali órákban kissé csendesedett a fedélzet, majd néhány óra múlva már a Kárpátok hegyei között találtuk magunkat. A felkelő napban egészen gyönyörű képet festett a táj!

Folyamatosan hagytuk magunk mögött a km-eket és közelítettünk az ellenség otthonába. A gyűlöletet azonban már az út mellett érezni lehetett. A legtöbben mutogattak, amint meglátták a magyar rendszámú buszunkat, viszont egy-egy benzinkutas megállónknál inkább a gyors távozás mellett döntöttek. A mutogatások mellett, a dobálózásban élték ki magukat a helyi erők. Sikerült is egy nagyobb cigánycsoportnak, a rendőrök széles mosolygása közepette, eltalálniuk a busz ablakát, ami néhány 100 méterrel később meg is adta magát. A klímával ezután már nem volt gond a hátralévő 120 km-en. Rendőrök nélkül értünk az autópályához is, ahol csatlakozott még egy kisebb újpesti társaság hozzánk, hátha befut egy román busz a látómezőnkbe, de csak elsuhanni láttuk őket, pedig egyértelmű volt számukra, hogy honnan jövünk. Természetesen, utána már ment a mutogatás részükről és lobogtatták a román zászlót. Bukarest határában begyűjtöttek a rendőrök, volt, aki fel is pattant hozzánk egy városnéző körútra. Felvezetésnek nem mondhatnánk, mert minden lámpánál megálltak, kikanyarodó járművet beengedtek maguk elé. Röpke félórás időutazásban lehetett részünk, megcsodálhattuk a lepukkant panelsorokat, az omladozó épületeket, amik az egész városra kiterjedtek. A sok furcsa kinézetű ember után öröm volt megpillantani a stadion közelében álló magyar társaságot. Befordult a buszunk, majd Ria-Ria-Hungária köszöntéssel üdvözöltük egymást.

Több óra volt még ekkor a meccs kezdetéig, néhányan el is indultak a kijelölt szurkolói zónába, de hamar visszafordultak, látva a kínálatot. A parkolóban maradtaknak volt ideje beszélgetni más táborok képviselőivel, megosztani az eddigi tapasztalatokat. Az idő haladtával, szép lassan mindenkit tereltek beléptetési pont felé, ahol megindult a hosszadalmas ellenőrzés. A fekete színű pólós, egységes magyar tábor türelmesen várta a sorát, viszont a szélesebbre húzott kordonok már nem nyerték el a rendőrök tetszését, jött is a fújás részükről. Háromszori motozás után foglalhattuk el helyünket az amúgy impozáns stadionban. Az emeleti rész közepére kikerült az Újpest feliratú nemzeti színű zászló is és volt még egy kis kordonrendezés a szektor szélén, de a rendőrség pillanatok alatt elzárta a terület. Mire minden magyar beért, már kezdődtek is a himnuszok. A magyar Himnusz alatt 38.000 román fütyült folyamatosan, válaszul pedig 3 ezren hátat fordítva hallgattuk végig a románt.

A mérkőzésről nem lehet mit írni, látta mindenki, értékelhető dolog szinte nem volt a pályán. Gyalázat! A helyszínen még inkább elkeserítő volt látni ezt a szégyent. Apró öröm, hogy a túloldalon egymást verték a románok csoportok, majd kergették egymást fel-alá.

A hármas sípszó után, melyben az eredmény is megtalálható, még egy órán át bent tartottak minket a szektorban, majd ki a vonat, ki a buszai felé vette az irányt. A csalódottság és düh volt látható mindenki arcán. Szégyenben utazhattunk hazafelé az eredmény miatt, pedig a 3000 kiutazott magyar nem ezt érdemelte volna. Ki lehet kapni, de nem ilyen hozzáállással! Azon talán már meg sem lepődünk, hogy a magyarokat ért támadások ellen senki sem emelte, emeli fel a hangját a nemzeti pártnak hívott képviselői közül, az MLSZ kirekesztés elleni élharcosai vagy a többi gondolkodó és megmondóember közül. Fordított esetben már zengene a sajtó és lincselést követelne. Bezzeg a kitalált vonatos ferdítésekkel, címlapokat adnak el!

Fennakadás nélkül értünk el a határhoz, ahol a magyar rendőrség gondoskodott róla, hogy ne legyen olyan egyszerű a dolgunk. A gyorsan lezajlott ellenőrzés után, feltartottak minket, mondván felvezetnek minket az autópályára. Időközben befutott a szombathelyiek, majd zalaegerszegi, pécsi közös busz is és együtt vártunk 1 órát, hogy megérkezzen a kocsi. Ezúton is köszönjük, biztonságban éreztük magunkat azon a tizenegynéhány km-en! Késő délutánra végül begördült buszunk Budapestre.

Üdvözlet Magyarország többi táborának! Rajtunk nem múlt, megtettük, amit lehet!

Hajrá Magyarország!

(Zozó)


<< VisszaKüldje el ismerősének ezt a cikket!Nyomtatható verzió
Újpest Újpest
Kötött sál
Megrendelhető az
UVB ultrashopban!
© UVB 1992-2013
www.uvb92.hu
uvb92[at]uvb92 [dot] hu
A honlap tartalmának újraközlése csak a forrás feltüntetésével engedélyezett!