Nincs aktuális program!

NBI, rájátszás 32. forduló (2004. május 28.) MTK - Újpest 1-1
2004. május 29., szombat

Az utolsó ütközet! A tavaszi menetelésünk végső megmérettetésén az MTK csapatához látogattunk. A mérkőzést azonban – biztonsági okokra hivatkozva – a Puskás Ferenc stadionban rendezték meg, ami nem váltott ki osztatlan lelkesedést szurkolóink körében.

A jubileumi, győzelemmel zárult Derbi után kézzelfogható közelségbe került a 21. bajnoki címünk megszerzése. Azonban ehhez kellett a többi csapat is, elsősorban a Debrecen botlása, mivel a döntés a fordulót megelőzően az ő kezükben volt. Két órával a kezdés előtt értünk a stadionhoz, majd a kapunyitás és az alapos motozás után elfoglaltuk a szektorban a helyünket. A H szektor felöl kezdték feltölteni a helyeket a rendezők, és csak akkor nyitották ki a többi szektort, mikor ez megtelt. Szükség is volt a helyekre, mivel közel 8000 újpesti gondolta úgy ezen az estén, hogy a helyszínen szurkol a csapatnak.

A transzparenseket először a korlátra, majd később a felállított kettős kordon lelátóhoz közelebbi sorára rakták ki a csoportok. De ez nem ment olyan könnyen. A Korps megérkezésével ugyanis először csak vita, majd később összecsapás alakult ki az In-kal embereivel. Történt ugyanis, hogy a két, látszólag vezetőjüknek tekinthető ember először megpróbálta leszedni a transzparenseket, amit az emberek nem hagytak. A kordonok egyre jobban imbolyogtak, aminek az lett a következménye, hogy a fent említett két ember könnygázt fújt a szurkolókra. Feltétlenül meg kell említeni, hogy az In-kal egy mezei biztonsági szolgálat, akinek két dologra van jogalapja: ruházat átvizsgálásra és jegyek ellenőrzésére. Nincs joga sem a transzparensekhez hozzányúlni (legfeljebb kérheti, hogy vegyük le), sem könnygázt fújni az emberekre. Miután ismét visszaállt az emberek légzése a normális kerékvágásba, tovább fokozódtak az indulatok. Az első sor kordon gyakorlatilag teljesen felborult és közel száz szurkoló (csoport-hovatartozástól függetlenül) indított támadást a biztonsági szolgálat emberei ellen. Mivel a sárga mellényesek a kordontól néhány méterre álltak, ezért elsősorban különféle tárgyak (görögtűz, székek, csatornafedél, kordon darabjai, vizes vödör) repkedtek feléjük. A rendőrség látta, hogy be kell avatkoznia, ezért igen magas létszámban, több sorban felsorakoztak az egész félpálya szélességében. Ekkor kicsit nyugodtak a kedélyek, a dobálózás azonban a kékek és sárgák irányába gyakorlatilag az egész meccsen megmaradt. Azt még meg kell említeni, hogy a rendőrség ezúttal korrekt módon néhány perc múlva elvonult, ezzel sem fokozva tovább az indulatokat.

A csapatok kivonulásakor egy emberként ugrott talpra az is, aki eddig ülve volt. Az UVB szektorában 10 görögtűz, míg a szomszédos szektorban tucatnyi vulkán lépett működésbe. Előénekesünk a szektor előtt fel-alá mászkálva próbálta irányítani a szurkolást, de az egy szócső bizony kevés ekkora tömeghez. Ennek ellenére az emberek fele énekelte a dalokat, az egyszerűbb rigmusokba pedig bekapcsolódott mindenki.

A csapat ezen az estén kicsit megilletődve játszott, lehet, hogy a rájuk nehezedő teher bénította kicsit a játékukat. A hírek folyamatosan jöttek, hogy vesztésre áll a Debrecen, ennek ellenére a többség csak azzal foglalkozott, hogy csapatunk begyűjtse a három pontot. A második félidő elején ez egyre jobban elérhetetlennek tűnt, ugyanis az MTK megszerezte a vezetést. Rövid sokk után ismét folytattuk a szurkolást, ami pedig Simek egyenlítő gólja után következett, az tényleg robbanásszerű volt. A H szektor előtt a gólöröm következtében eltűntek a még fennálló kordonok, ezért a rendőrség ismét bevonult és felsorakozott. A hangerőre innentől kezdve panasz nem lehetett, mindenki felállva hajtotta a fiúkat, mivel tudtuk, hogy egyetlen gól kell a csapatunk bajnoki címéhez. Játékosaink az utolsó negyedórára odaszögezték az ellenfelet a kapujuk elé, de igazi gólhelyzetet nem sikerült kialakítani, többnyire csak meddő mezőnyfölény volt tapasztalható. Ahogy fogytak a percek, úgy vált egyre biztosabbá, hogy csapatunk „csak” a második helyen fog végezni. A bíró hármas sípszava pedig végleg eldöntötte, hogy – hiába a tavaszi remek menetelés – csapatunk elveszítette az első helyet.

A lefújást követően ünneplés következett (azért nem volt felhőtlen), többen a futópályára is bejutottak. Csapatunk tagjainak nem esett bántódása, ami nem is meglepő, Újpesten ez nem divat. Inkább a szomorúság és a dicséret volt jellemző.

Fél óra elteltével kiürültek a szektorok, mivel éjfélkor indult az a külön metró, ami a szurkolók egy részét visszaszállította Újpestre.

A bajnokság vége felemás arcot mutatott számunkra. Ha a tavasz elején azt mondják nekünk, UEFA kupában fogunk indulni, látatlanban elfogadta volna a szurkolók döntő többsége. Így azonban, hogy 25 percen keresztül a döntés 100%-ig a kezünkben volt, többen csalódottan tértünk haza.

A csapatnak pedig kijár a köszönet azért, amit Mészöly Géza és Véber György irányításával a tavasz folyamán véghezvitt. Egy jól megkezdett úton járunk, ugyanitt kell folytatni nyáron, elsőként a selejtező körökben! Szép volt, fiúk!

 

(Guri)

 

     

<< VisszaKüldje el ismerősének ezt a cikket!Nyomtatható verzió
Újpest Újpest
Kötött sál
Megrendelhető az
UVB ultrashopban!
© UVB 1992-2013
www.uvb92.hu
uvb92[at]uvb92 [dot] hu
A honlap tartalmának újraközlése csak a forrás feltüntetésével engedélyezett!