Nincs aktuális program!

NBI, 6. forduló (2010. szeptember 11.): Újpest-Ferencváros 6-0
2010. szeptember 14., kedd

Sporttörténelmi győzelem (hívhatjuk nyugodtan alázásnak), telt ház, koreográfia, többszáz görögtűz, egy emberként tomboló hazai szurkolók, UVB születésnap. A 207. Derbi, ami jóval több volt, mint 90 perc.

 

Augusztus elején kezdődött minden, mikor a látványterveket tanulmányoztuk. Sokat változott a technika, 15 évvel ezelőtt még kockás papírra rajzoltuk a terveket, most meg kész képek vannak különböző nézőpontokból. Persze az elsődleges ötlet mindig változik, a csoportok mind hozzátesznek valamit, majd kialakul a végleges verzió.

A koreográfia alapötlete adta magát, klubunk nyáron ünnepelte 1885-ös alapításának 125. évfordulóját. A megvalósítás augusztus közepén kezdődött. Jó volt látni, hogy hosszú évek után ismét együtt dolgoztak a csoportok, így nem csak az UVB-re maradt a munka. Bográcsozással összekötött egész napos festések, éjszakába nyúló ragasztgatások és persze jó hangulat mindvégig, hogy tökéletes legyen az az egy perc a meccs elején.

 

A Derbi napján reggel már a stadionban voltunk. Felhúztuk az évszámokat a szektor tetején a tetőre, kikerült a 60 méteres kiírás, elhelyeztük az (alapításkor használt) UTE címert és Újpest címert a lelátó két szélére, hangoltuk a dobokat és a kihangosítást. Közben a stadion hangfalaiból Széki „Curtis” Ati számai szóltak, aki valóban egy közülünk, és más dimenzió, mint az Aradszky-Koós páros.

 

13.00 óra körül az első zöld fecskék is befutottak és munkához láttak. És természetesen a kékek is szép számmal gyülekeztek, idén sem hiányozhatott a stadion teljes átvizsgálása, bár mint utóbb kiderült, lyukra futottak ismét. Kapunyitásra minden készen állt, csak a 18. születésnapunk alkalmából készített pólót kellett magunkra ölteni.

50 perccel a meccs előtt a tábor képviselői látogatást tettek az öltözőben, próbálva megnyugtatni a fiúkat, hogy a nagy teher ellenére ne legyenek görcsösek. Próbálják azt játszani, amit tudnak, és akkor nem lesz baj. Néhány perc múlva már a pályán láttuk őket viszont, mikor kifutottak, egy emberként dörrent a nagyjából félig lévő stadion.

 

17.25-re megteltek a lelátók, ezúttal a válogatott meccsen tapasztalt jelenetek elmaradtak. Néhány perccel a kezdés előtt felemelkedett a 125-ös szám, majd a csapatuk kivonulásakor az 1200 arany karton és a két címer, alkotva ezáltal gyönyörű látványt.

Himnusz után jó néhány tucat görögtűz következett a Fidelity és a Korps oldaláról, komoly füstöt okozva a stadionban. Ilyen sem volt még az elmúlt 10 évben, hogy a pálya felé fújjon a szél…

 

A szurkolás egységes és hangos volt, szektorunk majdnem egésze egy emberként mozgott, énekelt, melyet segített az ezúttal 3 fősre bővült előénekesi létszám. Hazánkban továbbra is mi tudjuk a legtöbb aktív ember bevonni a szurkolásba, zöldeknél erősen meglátszott a megosztottság, az Újpest szidalmazásán kívül csak középen szurkolt párszáz fő – mondjuk ők is csak addig, amíg volt értelme.

 

A mérkőzés ugyanis a vártnál hamarabb, az első félidő vége előtt eldőlt. A mérkőzés elején voltak veszélyes megmozdulásai a vendégeknek, de Simon Krisztián gólja és Heinz kiállítása döntőnek bizonyult. Lehet persze siránkozni, hogy a „szupersztárt” leküldték, de egy sípszó után 3 másodperccel és 15 méterrel távolabb elkövetett szándékos talpalás után mit vártak a szerencsétlenek?

Simon gólja után ismét több tucat görögtűz, melyeket újabbak követtek egészen Tisza góljáig. A füst miatt percekig állt a játék, így a csapatnak is volt ideje pihenni egy kicsit.

 

Szünetben egy 18-as szám került a tetőre a fejünk fölé, majd a csapatok kivonulásakor ezúttal ezüst kartonok játszották a főszerepet, az ezen az estén kifogyhatatlannak tűnő tüzek mellett. A játék így ismét késett pár percet, így legalább Puhl Sanyinak volt ideje értetlenkedni a stúdióban egy kicsit. Ő a görögtüzek értelmét nem látja, mi meg a mondataiban kutatjuk évek óta az értelmet, sikertelenül. A füst leple alatt vettük észre, hogy a zöldek kapujába Jimmy Jump is betalált, így kezdeményezni fogjuk, hogy az emlékkönyvekbe 7-0-val kerüljön be az eredmény.

 

A második játékrész már igazi parádét és fiesztát hozott. Sokat nem kellett várni az újabb gólokra, következett sorban Rajczi, majd Mitrovics szerezte első gólját lila mezben. Rajczi duplázása már a zöldeknek is sok volt, ezért újabb szünet következett 5-0-nál a 74. percben. Mi persze ezt kihasználva az egész stadion megmozgattuk, hullámzással, ugrálással, vetkőzéssel.

10 perc pihenő után ugyanott folytattuk, ahol abbahagytuk. Végre nem elégedett meg a csapat a kivégzéssel, hanem a közönség kérésére következhetett az alázás! Mert mi másnak lehetne nevezni, mikor futsalon látható gólokat szerzünk, ha kell, Tisza kezéről pattan be a labda a hálóba.

 

Lefújást követően még legalább fél órán keresztül kint tartottuk a csapatot, majd ismét visszahívtuk őket az öltözőből. Simon Krisztián csoportunk vezetője nyakából locsolta a pezsgőt, Rajczi a hálóra mászott, a többiek ugráltak és ünnepelték a történelmi győzelmet. Emlékeim szerint valamikor éjfél után ért véget a Derbi.

 

10 éve nem tudnak nyerni nálunk a majmok, folyamatosan szopnak. És ennél nagyobb örömöt semmi sem okoz6!

 

(Guri)

<< VisszaKüldje el ismerősének ezt a cikket!Nyomtatható verzió
Újpest Újpest
Kötött sál
Megrendelhető az
UVB ultrashopban!
© UVB 1992-2013
www.uvb92.hu
uvb92[at]uvb92 [dot] hu
A honlap tartalmának újraközlése csak a forrás feltüntetésével engedélyezett!