Zsinórban negyedik vereségünk után felvetődik a kérdés, utazzunk-e, vagy sem.

Kirakjuk a drapit? Vagy ne?
Természetesen egy lassan 18 éves csoportnál ez nem kérdés, de az UVB-n kívül az MCMXCII Ultras gondolta még úgy, hogy nekivág szombat reggel Szombathelynek a szervezett szurkolói csoportok közül.

Csütörtökön eldőlt, hogy egy nagy busszal indulunk majd. Végül is 38 fővel, reggel 10 órakor el is indultunk a Megyeri útról.

Az út java csöndben telt. Látszódott mindenkin, tényleg már csak megszokásból, és az Újpest iránti szeretetünk miatt vágunk neki ennek a túrának. A kezdés előtt kb. 5 perccel értünk be a stadionba. Rendőri biztosítás nem nagyon volt, lehet, hogy ők is tudták, ezúttal nem sok újpesti utazik. A szektorban mintegy 100-150 lila foglalt helyet. Napfény, délután 3 óra. Minden adott volt ahhoz, hogy egy jó meccsnézés legyen ebből, hiszen az már a Kispest ellen eldőlt, hogy szervezett szurkolás egy jó ideig biztosan nem lesz. Az első félidő közepén egy Körmendről érkező régi arc (akit biztosan sokan ismernek) két gyermekével együtt szurkolni akart, azonban meglepődtek, hogy nem követi őket senki. Az apuka ennek hangot is adott, ledobta a sálját a földre, majd elindult két zokogó kisgyerekkel a szektor kijárata felé. Ekkor bejött egy ismert biztonsági vezető, aki közölte: " Ez az én bizniszem, ne basszátok szét. Ha nem tetszik, ki lehet húzni a gecibe."

A táborban helyet foglaló emberek elég érdekesen néztek, de ezután a felek letisztázták a dolgot...

A mérkőzésről annyit, hogy Pollákot valamiért (ki tudja miért?) kiállították. Willie persze ismét lenyilatkozta, hogy ez volt a mérkőzés kulcsfontosságú pillanata. És hogy büszke a játékosaira.
Büszke azokra a kurvákra, akiknek köszönhetően 2 nappal később már állása sincs. Büszke azokra, akik egy ismert szórakozóhelyről hullamákon térnek haza egy ismét vesztett mérkőzés után.

Gondolom, tudja mindenki, hogy vasárnaptól hivatalosan is Mészöly Géza az Újpest FC vezetőedzője.

Ez volt Kovács Zoltán első lépése. Szerintünk is itt volt már az ideje.  450 perce nem rúgtunk gólt. Zsinórban 5 vereség. 6. hely a bajnokságban, és egy nem épp esélyesként tekinthető kupaelődöntő visszavágó. Azt hiszem, csapatunk legrosszabb idénye lesz és lehet ez hasonló folytatás mellett.
Ami persze nem (csak) Willie számlájára írható, hiszen nem rúghatja be az edző a tizenegyest, nem rúghatja be üres kapuba a labdát. De a játékosok igen. És hallatszódnak olyan hírek is, mi szerint ez egy ismételt edzőbuktató volt, mert nem volt összhang a játékosok és az edző között. Kokó szavaival élve pedig: " A futball ilyen, hogy az edző issza meg az eredménytelenség levét."

Hajrá Lilák, Mindörökké!

(Örci)

<< Vissza