Nincs aktuális program!

UEFA kupa (2006. július 13.): Újpest-Vaduz 0-4
2006. július 14., péntek

Az elmúlt bajnokságban elért ezüstéremnek köszönhetően az UEFA-kupában mérethettük meg magunkat nemzetközi szinten. Mivel a honi labdarúgást most már sehol sem jegyzik, az első előselejtező körben kellett nekiindulni a menetelésnek – mely végül aljas játékkal és edzőbuktatással rövidre sikeredett.

A nyár nem telt eseménytelenül Újpesten. A második hely megszerzésével (inkább nevezzük a bajnoki cím elbukásának, elvételének) Mészöly Gézának mennie kellett. Hogy jogosan vagy sem, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre sikert nem ért el Újpesten. Mert egy második hely itt nem az.

A csapat irányítását, a felkészülés megkezdését Vallére Billenre bízták átmenetileg a tulajdonosok, míg a szurkolók találgattak, hogy ki lesz az új vezetőedző. Végül óriási meglepetés Bicskei Bertalanra esett a választás. Arra a szakemberre, aki itthon a Honvéd iránti kötődéséről ismert, és igazából eredményt sem tudott felmutatni. Arról nem is beszélve, hogy habitusa miatt sem volt első hallásra szimpatikus a szurkolóknak.

De ez mit sem számít, aki a pénzt adja, az dönt. Mi meg úgy voltunk vele, meglátjuk, mire lesz képes. Ki is mentünk néhány edzőmeccsre, melyen Bicskei vagy ott volt, vagy éppen a labdarúgásból végre kivonuló RTL Klub stúdiójában kommentált egy hihetetlenül alacsony színvonalú Világbajnokságot, hasonló szinten. A csapata eközben játszotta zsinórban az 1-1-es edzőmeccseket, hol jobb, hol elfogadhatatlan játékkal.

Majd a tétmeccseken! – mondták a jólértesültek, de igazából mindenkiből az optimizmus beszélt, a jelenlegi felállásnak örvendő szurkolóval nem találkoztunk Újpesten. Bicskei idehozatalának oka továbbra is rejtély maradt…

Az első tétmeccsre nem is kellett sokat várni, már július 13-án elkezdődött a szezon számunkra. Hogy ki az a barom, aki a VB után 4 nappal, a nyár kellős közepén meccset rendeztet, csak gyanítani tudjuk.

Fortuna (vagy a lila-UEFA) legalább mellénk állt, és a 2-2 grúz, moldáv, fehérorosz, örmény, azeri csapat mellé később csatlakozó lichteinsteini FC Vaduz csapatát sorsolta nekünk. Volt bizony a kalapban olyan is, mely országba az elutazás komoly gondokat jelentett volna a szurkolóknak. Ez a vaduzi csapat nem jelenthet komoly gondot az Újpestnek – gondoltuk – az országot pár ezren lakják, akkora, mint kerületünk fele. Bajnokságuk nincs, a svájci második ligába járnak át a fiúk focizni.

Csütörtök este mindenki bizakodva indult el a stadion felé, ahol 19.00-kor a játékvezető útjára indíttatta a labdát. Előttünk a C lelátó felett lemenő nap, és persze előénekesünk, aki a rettentő hőség ellenére tovább tüzelte a D lelátón helyet foglaló ultrákat. Az első negyed óra végén aztán jött a hidegzuhany: Vanczák és új kapusunk, Balajcza Szabolcs szerencsétlenkedéséből az egyik néger megszerezte a vezetést. Nincs itt semmi baj, volt ilyen tavaly is. Fordítunk, nem lehet ebből gond. A második gól viszont már gondolkodóba ejtett jó néhány, a lelátón helyet foglaló embert: ez nem vicc. Csapatunk egyetlen helyzetet sem alakított ki, viszont kapott 2 gólt az első félidőben. Nem telt el 30 perc Bicskei újpesti pályafutásából, de a közönség megtalálta. Kezdetben Mészöly Gáza nevét skandálta a publikum, majd előkerült a „Bicskei takarodj!” is. Mondhatni, a pályán látott sokk hatására ez jött ki a szurkolókból. Ez, amit már az edzőmeccsek alatt, a nyári szünetben is mondogattak egymást közt szurkolók, játékosok egyaránt.

Szünetben érdekes jelenet: a csapat Bicskeivel bemegy az öltözőben, Billen a kispadon ücsörög. Ő nem ment be. Pedig máskor ugrál, kiabál, hajtja a csapatot. Most ő is csak ül, akár csak Bertalan.

A második félidőben a semmiből két helyzetecske, de egy kontrából ismét vaduzi gól. Ez már nem véletlen. Egy hónap alatt nem tűnhet el a foci Újpestről. Mégis eltűnt. Tudatosul, itt bizony aljas munkáról van szó a játékosok részéről. Nem kívánnak együtt dolgozni Bicskeivel. És ezzel a játékkal szemen köpik a helyszínen jelenlévő 3700 embert. Tóth olyan szarul rúgja a büntetőt, mint még soha, a védelmen úgy mennek át a vendéget, ahogy akarnak. Újabb gól, 0-4, vége. A közönség üvölt, a kurva anyjukba kívánja az edzőt, játékost, vezetőt. Mert ezt eltűrni és feldolgozni nem lehet.

Edzőt lehet szeretni, nem szeretni. Csak ha nem szeretjük, ki kell állni egyenes gerinccel és a szemébe kell mondani, hogy nem dolgozunk veled. Majd ezek után eldönti a tulajdonos, hogy az edző megy, vagy a csapat. De ilyen féreg módon, mint azok, akik tegnap felhúzták a lila mezt, csak a gyengék cselekednek.

Mert Bicskei elment, ahogy az várható volt. Nem tud ilyen közegben alkotni. Nem is bánjuk nagyon.

De szurkolók itt maradnak. És nehéz lesz velük elfelejtetni egy olyan szégyent, melyre a 121 év alatt nemigen volt példa.

Csapatkapitányunk bocsánatkérését örömmel olvastuk. Csak egy baj van vele: hiteltelen, szar duma. Egy olyan embertől, aki évekkel ezelőtt eljátszotta a becsületét előttünk.

 

Szebb jövőt, mindenki Vaduzba! Ne ezekért, hanem a mezért, a címerért!

 

(Guri)

 

(A mérkőzés képei megtekinthetőek a képtárban!)

<< VisszaKüldje el ismerősének ezt a cikket!Nyomtatható verzió
Újpest Újpest
Kötött sál
Megrendelhető az
UVB ultrashopban!
© UVB 1992-2013
www.uvb92.hu
uvb92[at]uvb92 [dot] hu
A honlap tartalmának újraközlése csak a forrás feltüntetésével engedélyezett!